A fenti képpel indítanám a beszámolót, hiszen amint látjátok, ismét a Niagarához utaztunk, persze ismét munka miatt. De sebaj, mert a meló csak szombat és vasárnap tartott, mi pedig már pénteken délután megérkeztünk és átvettük a hotelszobánkat. Utána kimentünk sétálni egy nagyot, és némi házifeladat-fotózást is megejtettünk a séta közben. Az idő nagyon szép volt, jó melegen sütött a nap, és élveztük hogy van időnk mászkálni kedvünkre. Ezt a panoráma-képet egy házi feladat miatt csináltuk, de az az igazság, hogy ha legközelebb megyünk valami szép helyre, biztosan fogunk még párat csinálni. Nem nehéz megoldani, és egész jó eredményeket lehet belőle kihozni, szóval azt hiszem még jön majd pár panoráma-fotó a későbbiekben.
A meló amúgy eltelt, elég nehéz volt és fárasztó, reggel korán kezdtünk és este 10ig ment a buli, szóval hullák voltunk. Vasárnap is este 9 után végeztem, Áron addigra már ott volt értem, sőt, a végén be is segített, pár táncot ő fotózott, addig én pihentettem magam. Na, szóval ha lassan is de eltelt a munka, aztán késő este jöttünk haza a Niagaráról. Közben átvariálták a beosztásunkat, és emiatt hirtelen úgy kellett döntenünk, hogy vagy másnap reggel indulunk Beához vagy júliusig nem nagyon tudunk menni. Hát hétfőn reggel persze hogy nekiindultunk a dolognak és meglátogattuk Beát.
Szerencsénkre gyönyörű időt fogtunk ki, mindhárom napra. Jól telt nagyon, grilleztünk, pihentünk, a kertben ücsörögtünk, vásároltunk. Csak rövid volt nagyon. Csütörtökön késő délután indulnunk kellett vissza. Sikerült addig addig húzzuk a hazaindulást, hogy végül késő este értünk Torontóba. Áronnak elvileg mennie kellett volna azonnal tovább még 160km-t, mert ma, azaz péntek reggel 8kor kezdődött a munka. De úgy látta jobbnak, ha nem indul tovább este, így ma hajnali fél négykor keltünk, és 4kor indult... este 10ig meló van, azt hiszem fog egy nagyon nagyot aludni ma éjjel.
Más nem történik velünk. Még annyi, hogy a suliban megpályáztam egy állást, angolt fogok tanítani az erre igényt tartó diákoknak. Felvettek, aminek örültünk nagyon. Igaz, hogy csak heti 5 órát tudtam most bevállalni, mert az órarendem ennyit enged, és Áron nem szeretné, ha a laza pénteki napomat elrontanám azzal hogy ottmaradok dolgozni a suliban délutánig. Én sem annyira szeretném... Szóval az 5 óra is több a semminél, aztán ha meg úgy alakul, akkor vállalhatok több órát is, azt adnának bőven, szóval csak rajtam múlik. Most szerdán kezdek!
Na, tényleg csak ennyi jut most eszembe. Én vasárnap este megyek dolgozni, Áron akkor jön haza, addig nem nagyon lesznek itt fejlemények. De ha valami eszembe jut, vagy a sulis házimat sikerül befejezzem akkor azt felteszem nektek! És tudom hogy mostanában ritkultak a bejegyzések részünkről, de a kommentek is megcsappantak ám! Várjuk hogy mi van veletek, mi van otthon, ha csak pár sorban is! Puszilunk nagyon mindenkit, sziasztok!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
