Moór Dávid tiszteletére :)

Sziasztok!

Köszönjük mindenkinek, aki drukkol nekünk holnap! Hogy a ti napotok is jobb legyen, íme egy újabb házi feladat, amit igyekeztünk a lehető legkreatívabban megoldani. Jó szórakozást és várjuk mindenkitől a kommenteket.  http://vimeo.com/32761204
És most már tényleg csak az új helyről jelentkezünk legközelebb.

Andi és Áron

Holnap költözünk!!!

Sziasztok!

Egy gyors bejelentkezés: minden rendben van velünk, csak nagyon sok a tennivaló és emiatt nem nagyon sikerül senkivel sem kommunikáljunk a héten. Sok a munka is és mellette mindent bedobozolni, összeszedni, elpakolni... De nagyjából készen állunk, még egy pár apróság van, azt ma este illetve holnap fogjuk befejezni. Holnap én nem megyek suliba, megbeszéltem a tanáraimmal gond nélkül, és Áron is kivett fél nap szabit, úgyhogy reméljük mindent sikerül átszállítsunk az új helyre. Ha esetleg nem sikerül, akkor még csütörtökön este is át tudjuk vinni a maradék holmikat.
Nagyon várjuk, nagyon izgatottak vagyunk, és persze milyen a mi formánk? Holnap egész nap esni fog az eső, délutántól lehet hogy átcsap havazásba, és jó erős kis szél is lesz. Nesze nekünk költözés... De még ez sem tántorít el minket, úgyhogy hajrá előre!
Drukkoljatok nekünk holnap, hogy minden simán menjen, és hamarosan jelentkezünk, már az új helyről! Addig is puszi mindenkinek, és egy kis házi feladatos (Jill Greenberg style) fotó Áronról, mosolyfakasztónak.

Andi és Áron       www.vdartphoto.com

Alakulunk... És már csak 8 nap!

Halihó ismét!

Mivel ügyesen elkezdett mindenki bejelentkezni, és írni nekünk, én is tartom amit ígértem. Jönnek a tűzoltós képek, sőt... még annál is jobb, ugye? Az eredeti fotóalanyok nem voltak túl jók, szóval inkább a legjobbat osztom meg veletek! És ugye Áron a legvagányabb tűzoltó?!?!?!


Más. Vettünk egy szép asztalt, négy szép székkel és párnákkal. Már lesz mire leülni az új helyen! Nagyon ügyesen vásároltuk, és nagyon örülünk neki, mert pont olyan, amit elképzeltünk! Kerek, tömör fa, és a két széle lehajtható, úgyhogy kettőnknek úgy is elég, és ha vendégek jönnek, akkor ki lehet nyitni. Majd meglátjuk, hol lesz helye, és hogyan, de nagyon klassz!
És egy kanapét is vettünk, hozzá illő ottománnal (fogalmam sincs hogy hívják másként). Ebbe meg egyszerűen beleszerettünk, olyan szép, és puha, és nagy és kényelmes és puha és szép... Bézs és csokibarna keveréke.
Hamarosan költözünk, a szobánk már most romokban, minden odazsúfolva, kezdünk pakolászni is, már két dobozt bepakoltunk! Már csak pár nap! És Áron is kapott egy fél nap szabit, úgyhogy így könnyebb lesz a költözés.
Más most nincs, házi feladatok ezerrel, pakolászás és isteni paprikáskrumpli vacsira (főztünk egy 3 napos adagot, hogy hétköznap ne kelljen a kajával bajlódni). Virsli van benne rendesen, meg Gyulai kolbász és pirosarany, úgyhogy nagyon finom...

El is köszönök, puszi mindenkinek, és jelentkezünk hamarosan, lehet már az új helyről. A költözést pedig képekben fogjuk dokumentálni, legalábbis megpróbáljuk... Puszi!

Andi és Áron          www.vdartphoto.com

Még két hét

Pontosabban már csak 13 nap. (mindjárt 12) Ugyanis November 30-án este 6kor költözünk. Hurráááá! És most hétvégén már nekiállunk pakolni, ami szintén szuper lesz. Már nagyon várjuk! Az új függönyök is alig várják, hogy végre kiszabaduljanak a csomagból és saját kis helyük legyen.
Ezen a várakozáson kívül minden megy simán, munka ezerrel, ismertek minket. Áron újabban 9-10 órákat nyom le a munkahelyén, ami azért elég durva. De ügyes, amit az is mutat, hogy most már teljesen rábízott a főnöke egy munkafázist. Ami azt jelenti, hogy nem felváltva dolgozik egy "veteránnal" ebben az új pozícióban, hanem egyedül. És azért ez gondolom ilyen rövid idő után nem lehet véletlen.
Más. Vártam volna a kommenteket a képekkel kapcsolatban... De most komolyan, legalább az angyalkásra jöhetett volna egy pici félmosolynyi üzenet! Újabb képek is lesznek hamarosan, egy e-session fotózás és egy esküvő képei (amit végre kiválogattam!!!). És ha jók lesztek és ügyesen írtok kis üzeneteket nekünk itt a blogon, akkor tűzoltós képet is teszek fel. Na, mit szóltok? Jönnek azok a kommentek?
Hmmm... hirtelen nem jut más az eszembe, úgyhogy megyek lefeküdni. Ma reggel 6 előtt óta pörgünk, úgyhogy hamar megadjuk magunkat... Puszi mindenkinek, és várjuk az üzeneteiteket, kivel mi a helyzet otthon!

Pussssssssz: Andi és Áron             www.vdartphoto.com

Jöhet a jó hír!

Ahogy azt az előző bejelentkezésnél írtam, van egy nagyszerű hírünk. Illetve egy nagyszerű dolog, ami végre történik velünk, amit elértünk és ami innentől kezdve sokkal nyugodtabb és kellemesebb mindennapokat fog nekünk biztosítani... Vettünk függönyöket! Na de a lényeg, hogy hova! Hát abba az új lakásba, ahova december elsejével legkésőbb beköltözünk! Bizony ám, KÖLTÖZÜNK! Csupa nagybetűvel. 
Az új hely sincs közel a sulihoz, szóval ez nem volt annyira mérvadó, amikor rátaláltunk. De egy klassz környéken van, Toronto egy igen jó részében, inkább már a nyugodt külvárosnak mondható területen. Egy nagy háznak az alsó szintjét béreljük ki, ahol lesz két hálószobánk (a kisebbik jó lesz mini stúdiónak a későbbiekben, illetve vendég vagy dolgozó-szobának), nappalink, konyhánk, fürdőnk, saját mosó- és szárítógépünk, és egy kis teraszunk egy kis zöld udvarocsskával. Nagyon szép nagy ablakaink lesznek (arra kellettek a függönyök), a lakás nagyon tiszta és világos, és végre minden a miénk lesz, csak a miénk.
A tulaj is kedves, és az ára is elfogadható, sikerült kicsit alkudni is és így már úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy meghozzuk ezt a döntést és bírni fogjuk anyagiakkal a saját lakás fenntartását. Persze ehhez ugye kell az, hogy Áron munkahelye most már elég komoly és én is több órát vállaltam a suliban, de azt hiszem nagyon megéri!
Elvileg december elsejétől elérhető a lakás, ha egy csepp szerencsénk van, akkor már előtte pár nappal kiköltözik a hölgy aki most ott lakik és akkor előbb beköltözhetünk. Már nagyon várjuk! Én kimondottan a lakásavató bulit várom, néhány osztálytárssal és Áron kollégáival. Alig várom, hogy kicsit süthessek, főzhessek, készülhessek a saját konyhánkban, és kicsit dekorálgathassak az ünnepekre.

Hát ez zajlik most velünk, és már nagyon meg akartuk osztani veletek is az örömünket. Amúgy minden okés, rengeteg a meló és a suliban a házik... Volt egy divatfotózásom, az egyik házimra csináltam, ebből beszúrok vagy két képet, hogy megmutassam mit csináltam. Ja, meg egy másik házit is megmutatok, ha megtalálom a kész művet. A házi címe ez volt: Csapdába esve egy festményben... Jó szórakozást a képekhez, és sok puszi mindenkinek!

Andi és Áron     www.vdartphoto.com

Atyavilág... Már november van!

Sziasztok!

A pasik, a Crown Royal, no meg a Jimmy Choo

Jujj, megint eltelt egy kis idő anélkül, hogy alkalmunk lett volna írni. Megjegyzem, többször neki akartam állni, csak gondoltam, hogy ha már írok, akkor képeket is kéne feltenni hozzá, és mire a képeket megcsináltam, addigra már írni nem volt időm... Na, de elég a kifogásból, inkább mesélek.

Angliából rendelt cipő... jól ment a Vera Wang ruhához

Először is, sajnos az esküvőkiállítások nagyon gyengék voltak. Ez a meleg kiállítás igen színvonalasnak lett tervezve, rengeteg szolgáltató nívósabbnál nívósabb standokkal, gyönyörű hotelben, csodaszép színpaddal... Minden remek lett volna, csak éppen látogatók alig jöttek. Nem nagyon tudjuk mire vélni, sajnos megint hiába állítottuk fel a szép standot, hiába voltak szép nagy fotóink az esőben fotózott meleg párról, csodaszép névjegyeink... Na, de ez van, meg akartuk próbálni, nem jött be, nem is idegeskedtünk rajta. Aki már volt kiállításon az tudja, hogy ez bizony nagyon benne van a pakliban.

A koszorúslányok munkája...

Nem látszik, hogy majd szétfagyott a menyasszony...

Na de inkább meséljek az esküvőkről. Az első egy kb 120 fős, egészen elit lagzi volt. A menyasszony családja olyan merev volt, hogy az leírni sem lehet. Ha egy fél centivel feljebb hordanák az orrukat, akkor hátrafelé leesne a fejükről a napszemüveg. Komolyan, durva élmény volt ilyen emberekkel találkozni. A menyasszony amúgy velem nagyon aranyos volt, a professzorommal már kevésbé. Semmit nem volt hajlandó megcsinálni a fotózáson, amit a prof kért, viszont én bármit ajánlottam, mondtam, azt azonnal megtette. Úgyhogy ez elég kellemetlen is volt néha. Sajnos aznap volt a legpocsékabb idő, ami egy esküvőn lehet. Szakadó eső egész nap, és nagyon erős szél. Esély sincs arra, hogy kitegyük a lábunkat a szabadba. Hiába volt tehát a lagzi egy álomszép golfklubban... a fotózás egy sötét (spotlámpás félhomályos) teremben történt, ahol a négy falon kívül még volt egy két asztalka és szék. És egy menyasszony, akinek az álmai a csodaszép esküvőről semmivé foszlottak és amúgy sem volt túlságosan együttműködő. No comment... Hétfőn bejön órára a prof és azt mondja nekem: Nagyon remélem hogy neked van valami képed a fotózásról, mert nekem semmi sincs, amit használhatnék. Én is nagyon remélem hogy van valamink... De azért nem sok sajnos. Mivel nem mi voltunk a fő fotósok, nem mi dirigáltunk, nem mi irányítottuk a párt... Na, de azért valami képeim lettek.

Party-busz és a bridal party (durva egy óra volt)

Viszont a második esküvő, az valami fergeteges volt! 450 fős görög lagzi! Mégpedig bazi nagy görög lagzi!!! Rövid jellemzés: Délelőtti kezdés két helyen, söröző pasik, kaja-tánc-zene, aránylag szép idő, szabadtéri parkban fotózás, egész helyes pár, nagyon nagy luxus, Vera Wang ruha+parfüm, Jimmy Choo cipő a vőlegényen, pánik a forgalom miatt, hárman háromfele szakadás fotósként (én érkezek elsőként a párral a helyszínre, Áron utánam egy órával, prof pedig Áron után fél órával...), nagy kavarodás, menyasszonyi idegösszeroppanás nagyon határa, pap lecseszi az önjelölt fotós bácsit szertartás közben, party-busz+ittas bridal party+én, olyan bálterem hogy eszméletlen, osztriga+sushi, tengeri herkentyűk saláta, homár és angus steak, 5 asztalnyi desszertbüfé, szambatáncosok és kongadobos, pia, pia, pia, kaja, tánc, tánc, körtánc, pia, tánc, pia, tánc..., hajnali háromig. A többit a képek mondják el.

Most elköszönök, de ígérem, hogy nagyon hamarosan (lehet már holnap) jelentekezek egy nagyon jó hírrel! Csak gondoltam felcsigázok mindenkit, aki netán még olvasgatja a blogot! Addig is puszi, sziasztok!

Ez a látvány sokmindent megér!

            

A főasztal... érdekes, itt a szülők nem ülnek együtt a párral (középen a torta látszik)

Többek között ő szórakoztatta az amúgy sem unatkozó násznépet