Húúú, már november van! És a bejegyzés címe nem véletlen! Már erősen visszaszámolunk, hiszen mindjárt indulunk haza!!! Nagyon várjuk már, és már csak párat kell aludni addig, hogy végre mehessünk haza és otthon töltsünk egy kis időt (na nem is annyira kicsit). Szóval reszkessetek, megyünk mindjárt!Ám addig is, pár szóban bejelentkezünk most, ha esetleg már nagyon hiányolnátok minket... Nem ragozzuk túl, az utóbbi időszakra három szó volt jellemző: munka, munka, munka. Ahhoz, hogy ennyit otthon lehessünk, itt pontra kell tenni mindent indulás előtt. És ez nem kevés melót jelent. De már látunk egy kis fényt az alagút végén!
Túlestünk még közben egy három napos esküvőkiállításon is Bea segítségével, Torontó legnagyobb kiállítása, a CN Tower lábánál... Húzós volt, de szép lett a standunk, és ügyesek voltunk. Közben még a nulláról felépítettünk egy vadiúj honlapot is, ami persze majdnem olyan mint az előző volt, csak nem flash alapú. Az sem volt kis feladat itt minden más mellett, de elkészült, és most már bármilyen eszközzel meg lehet nézni a honlapunkat, ami ugye igen előnyös...Ahogy a képeket látjátok, itt nagyon szép volt az ősz, habár hamar megjött és elég hideg-esős volt végig. A fák viszont csodálatosak, a kép egy átlag napon készült a telefonommal a kocsiból, az egyik autópályán, szóval ez csak azt mutatja, hogy mindenhol ilyen szép volt a táj. Voltunk az amerikai Letchworth parkban is megnézni az őszt, készültek képek mert csodaszép volt, de most csak ezt a telefonos kis őszi fotót tudtam előkeresni... sorry.
A városi kép pedig egyik nap meló után készült, amikor is az ősz talán legutolsó meleg és napos napján épp a város szigetén dolgoztunk, majd a kompra várva elkattintottuk ezt a fotót.Na és persze Halloween is volt, ez a tök volt a mi büszkeségünk! Én választottam egy farmon, és Áron faragta ki, és nagyon örültünk neki!
Azt hiszem ennyi újság van velünk, most már csak egy esküvő van hátra (plusz néhánynak a feldolgozása) és aztán már kezdhetünk pakolászni és a hazaútra koncentrálni! Millió puszi mindenkinek addig is, hamarosan találkozunk!
Ölel mindenkit: Andi és Áron
