Kedves Barátaink!
Nagyon boldog, békés és szeretettel teljes karácsonyt és minden jóban gazdag új évet kívánunk nektek. Havas képekkel mi sem szolgálhatunk mert úgy látszik csak idén és csak nekünk még Kanadában sem fehér a karácsony.
Sokszor ölelünk mindenkit.
Puszi Andi és Áron
2011. december 24., szombat
2011. december 13., kedd
Élvezzük az új otthonunkat!
Sziasztok!
Túl vagyunk a költözésen! Nem volt egyszerű menet, hiszen ketten mindent bepakolni, aztán megtölteni a bérelt teherautót (kimondottan költözéshez lehet bérelni), közben elintézni az Ikeában a matracunk cseréjét (sikerült, és van klassz új matracunk!) és még felvenni az egyik kanapét Áron munkahelyénél és a másikat is... És reggel szépen szakadt a hó is... majd elállt és kisütött a nap... Szóval mindennek délután 3kor álltunk neki. Ekkor ért haza Áron, engem és a régi matracot felvett és mentünk az Ikeába. Onnan 5kor értünk a régi lakásba, majd nekifogtunk mindent lehordani a teherautóba. Hát kicsit megcsúsztunk, és egy-két dolog közbejött ami megnehezítette a dolgokat, de végül este 8:30kor az utolsó utáni apróságig minden a kocsiban volt.
Viszont Áron egyik kollégája, aki megígérte, hogy jön segíteni felvenni a nagy kanapét, úgy tudta, hogy 8 körül már irány a kanapéhoz. Mi meg ugye 8:30kor indultunk a régi helyről, és mielőtt a kanapét fel tudtuk volna venni, még le kellett pakolni a teherautót... Szóval csúsztunk rendesen. De semmi pánik, és a srác nagyon aranyos volt, mert mondta, hogy akkor minden másban is segít. 9kor találkoztunk az új háznál, és mindent segített leszedni a kocsiról, és behordani. Hogy még viccesebb legyen a helyzet, a kis lépcsők amik a kertbe és a bejárathoz vezetnek, tükörjéggel voltak borítva. Ugyanis a délelőtti hó elolvadt, majd szépen ráfagyott... Szóval így a lépcső melletti kavicsos lejtőn közlekedtünk a dobozokkal, szekrényekkel, stb... De ezerrel pörögtünk és nyomtuk a dolgokat, és így hárman hamar ment. 10kor már szinte minden be volt pakolva a nappali közepére. (este 8 helyett)
Ekkor a fiúk elmentek a kanapéért, közben én a maradék holmikat a teraszról behordtam még a szobába. Ekkor már erősen éreztük, hogy gond lesz a kanapé bevitelével, ugyanis nem elég széles az üvegajtó. Ugyan egy nagy tolóajtónk van, de az egyik fele fix, és sejtettük, hogy a kanapé nem fog beférni. Jól éreztük a dolgot... A srácok megérkeztek a kanapéval olyan este 11 körül. Lehozták a teraszra, és akkor kiderült, hogy semmiképp sem lehet bepaszírozni az ajtón keresztül. Ekkor jött Henry ötlete, hogy vegyük le az ajtót. Okés, a mobil részét simán lekapták, majd jött a töprengés, hogy a másik felével mi legyen. Muszáj volt azt is leszedni... Szóval üvegajtók le, kanapé be, üvegajtók vissza... Éjfél előtt pár perccel beköltöztünk, mindenünk a lakásban volt. Henry elköszönt, ment haza, mi meg álltunk a szoba közepén a doboz-dzsungelben, és nagyon örültünk, hogy végre túlestünk ezen is. Persze ekkor még vissza kellett vinni a teherautót, úgyhogy igazából csak hajnali háromnegyed egykor értünk igazán haza. Gyorsan elő a legszükségesebb holmikkal, kibontani az új matracot, megágyazni... De nem aludni! A lüke fejünkkel kitaláltuk, hogy gyorsan még feltesszük a hálóban a függönyöket és a karnist. Szóval fél kettőkor nekiálltunk karnist szerelni, és végül a függönyök is felkerültek. Lényeg a lényeg: kb fél négykor feküdtünk le és másnap 6:30kor kelni kellett, irány a meló! Sőt, nekem meló után még este volt egy klassz tesztem is, hogy még jobb legyen.
Azóta már szépen berendezkedtünk, és most már igazán kis otthonos érzést ad az új hely. Élvezzük a szép és kényelmes kanapénkat, az új matracot, hogy mindennek van helye és nincs zsúfoltság, sőt, még karácsonyi fényeket és gyertyákat is tettünk ki. Szóval valóban berendezkedtünk, és már csak apróságok vannak hátra, amiket keresgélünk folyamatosan. Ilyen pl a tévéállvány, vagy egy fürdőszoba-szekrényke, stb... De semmi olyan, amire azonnal szükség lenne. Hamarosan jönnek a képek is, de még nem volt lehetőségem letölteni semmit. Mert azért közben a meló és a suli nem állt meg... Sok képet nem csináltunk, de inkább majd egy vidót szeretnénk készíteni az új helyről és azt megmutatni nektek. Talán a hétvégén lesz rá lehetőségünk. Sok puszi nektek, és az új címünket is megírom, ha valaki épp erre járna, tudja hova kell kopogni!
Andrea and Aron V. David
46. Southbrook Crescent
Markham, ON
L6C 2H2
Canada
Puszi, sziasztok!!!
www.vdartphoto.com
Túl vagyunk a költözésen! Nem volt egyszerű menet, hiszen ketten mindent bepakolni, aztán megtölteni a bérelt teherautót (kimondottan költözéshez lehet bérelni), közben elintézni az Ikeában a matracunk cseréjét (sikerült, és van klassz új matracunk!) és még felvenni az egyik kanapét Áron munkahelyénél és a másikat is... És reggel szépen szakadt a hó is... majd elállt és kisütött a nap... Szóval mindennek délután 3kor álltunk neki. Ekkor ért haza Áron, engem és a régi matracot felvett és mentünk az Ikeába. Onnan 5kor értünk a régi lakásba, majd nekifogtunk mindent lehordani a teherautóba. Hát kicsit megcsúsztunk, és egy-két dolog közbejött ami megnehezítette a dolgokat, de végül este 8:30kor az utolsó utáni apróságig minden a kocsiban volt.
Viszont Áron egyik kollégája, aki megígérte, hogy jön segíteni felvenni a nagy kanapét, úgy tudta, hogy 8 körül már irány a kanapéhoz. Mi meg ugye 8:30kor indultunk a régi helyről, és mielőtt a kanapét fel tudtuk volna venni, még le kellett pakolni a teherautót... Szóval csúsztunk rendesen. De semmi pánik, és a srác nagyon aranyos volt, mert mondta, hogy akkor minden másban is segít. 9kor találkoztunk az új háznál, és mindent segített leszedni a kocsiról, és behordani. Hogy még viccesebb legyen a helyzet, a kis lépcsők amik a kertbe és a bejárathoz vezetnek, tükörjéggel voltak borítva. Ugyanis a délelőtti hó elolvadt, majd szépen ráfagyott... Szóval így a lépcső melletti kavicsos lejtőn közlekedtünk a dobozokkal, szekrényekkel, stb... De ezerrel pörögtünk és nyomtuk a dolgokat, és így hárman hamar ment. 10kor már szinte minden be volt pakolva a nappali közepére. (este 8 helyett)
Ekkor a fiúk elmentek a kanapéért, közben én a maradék holmikat a teraszról behordtam még a szobába. Ekkor már erősen éreztük, hogy gond lesz a kanapé bevitelével, ugyanis nem elég széles az üvegajtó. Ugyan egy nagy tolóajtónk van, de az egyik fele fix, és sejtettük, hogy a kanapé nem fog beférni. Jól éreztük a dolgot... A srácok megérkeztek a kanapéval olyan este 11 körül. Lehozták a teraszra, és akkor kiderült, hogy semmiképp sem lehet bepaszírozni az ajtón keresztül. Ekkor jött Henry ötlete, hogy vegyük le az ajtót. Okés, a mobil részét simán lekapták, majd jött a töprengés, hogy a másik felével mi legyen. Muszáj volt azt is leszedni... Szóval üvegajtók le, kanapé be, üvegajtók vissza... Éjfél előtt pár perccel beköltöztünk, mindenünk a lakásban volt. Henry elköszönt, ment haza, mi meg álltunk a szoba közepén a doboz-dzsungelben, és nagyon örültünk, hogy végre túlestünk ezen is. Persze ekkor még vissza kellett vinni a teherautót, úgyhogy igazából csak hajnali háromnegyed egykor értünk igazán haza. Gyorsan elő a legszükségesebb holmikkal, kibontani az új matracot, megágyazni... De nem aludni! A lüke fejünkkel kitaláltuk, hogy gyorsan még feltesszük a hálóban a függönyöket és a karnist. Szóval fél kettőkor nekiálltunk karnist szerelni, és végül a függönyök is felkerültek. Lényeg a lényeg: kb fél négykor feküdtünk le és másnap 6:30kor kelni kellett, irány a meló! Sőt, nekem meló után még este volt egy klassz tesztem is, hogy még jobb legyen.
Azóta már szépen berendezkedtünk, és most már igazán kis otthonos érzést ad az új hely. Élvezzük a szép és kényelmes kanapénkat, az új matracot, hogy mindennek van helye és nincs zsúfoltság, sőt, még karácsonyi fényeket és gyertyákat is tettünk ki. Szóval valóban berendezkedtünk, és már csak apróságok vannak hátra, amiket keresgélünk folyamatosan. Ilyen pl a tévéállvány, vagy egy fürdőszoba-szekrényke, stb... De semmi olyan, amire azonnal szükség lenne. Hamarosan jönnek a képek is, de még nem volt lehetőségem letölteni semmit. Mert azért közben a meló és a suli nem állt meg... Sok képet nem csináltunk, de inkább majd egy vidót szeretnénk készíteni az új helyről és azt megmutatni nektek. Talán a hétvégén lesz rá lehetőségünk. Sok puszi nektek, és az új címünket is megírom, ha valaki épp erre járna, tudja hova kell kopogni!
Andrea and Aron V. David
46. Southbrook Crescent
Markham, ON
L6C 2H2
Canada
Puszi, sziasztok!!!
www.vdartphoto.com
2011. november 29., kedd
Moór Dávid tiszteletére :)
Sziasztok!
Köszönjük mindenkinek, aki drukkol nekünk holnap! Hogy a ti napotok is jobb legyen, íme egy újabb házi feladat, amit igyekeztünk a lehető legkreatívabban megoldani. Jó szórakozást és várjuk mindenkitől a kommenteket. http://vimeo.com/32761204
És most már tényleg csak az új helyről jelentkezünk legközelebb.
Andi és Áron
Köszönjük mindenkinek, aki drukkol nekünk holnap! Hogy a ti napotok is jobb legyen, íme egy újabb házi feladat, amit igyekeztünk a lehető legkreatívabban megoldani. Jó szórakozást és várjuk mindenkitől a kommenteket. http://vimeo.com/32761204
És most már tényleg csak az új helyről jelentkezünk legközelebb.
Andi és Áron
Holnap költözünk!!!
Sziasztok!
Egy gyors bejelentkezés: minden rendben van velünk, csak nagyon sok a tennivaló és emiatt nem nagyon sikerül senkivel sem kommunikáljunk a héten. Sok a munka is és mellette mindent bedobozolni, összeszedni, elpakolni... De nagyjából készen állunk, még egy pár apróság van, azt ma este illetve holnap fogjuk befejezni. Holnap én nem megyek suliba, megbeszéltem a tanáraimmal gond nélkül, és Áron is kivett fél nap szabit, úgyhogy reméljük mindent sikerül átszállítsunk az új helyre. Ha esetleg nem sikerül, akkor még csütörtökön este is át tudjuk vinni a maradék holmikat.
Nagyon várjuk, nagyon izgatottak vagyunk, és persze milyen a mi formánk? Holnap egész nap esni fog az eső, délutántól lehet hogy átcsap havazásba, és jó erős kis szél is lesz. Nesze nekünk költözés... De még ez sem tántorít el minket, úgyhogy hajrá előre!
Drukkoljatok nekünk holnap, hogy minden simán menjen, és hamarosan jelentkezünk, már az új helyről! Addig is puszi mindenkinek, és egy kis házi feladatos (Jill Greenberg style) fotó Áronról, mosolyfakasztónak.
Andi és Áron www.vdartphoto.com
Egy gyors bejelentkezés: minden rendben van velünk, csak nagyon sok a tennivaló és emiatt nem nagyon sikerül senkivel sem kommunikáljunk a héten. Sok a munka is és mellette mindent bedobozolni, összeszedni, elpakolni... De nagyjából készen állunk, még egy pár apróság van, azt ma este illetve holnap fogjuk befejezni. Holnap én nem megyek suliba, megbeszéltem a tanáraimmal gond nélkül, és Áron is kivett fél nap szabit, úgyhogy reméljük mindent sikerül átszállítsunk az új helyre. Ha esetleg nem sikerül, akkor még csütörtökön este is át tudjuk vinni a maradék holmikat.Nagyon várjuk, nagyon izgatottak vagyunk, és persze milyen a mi formánk? Holnap egész nap esni fog az eső, délutántól lehet hogy átcsap havazásba, és jó erős kis szél is lesz. Nesze nekünk költözés... De még ez sem tántorít el minket, úgyhogy hajrá előre!
Drukkoljatok nekünk holnap, hogy minden simán menjen, és hamarosan jelentkezünk, már az új helyről! Addig is puszi mindenkinek, és egy kis házi feladatos (Jill Greenberg style) fotó Áronról, mosolyfakasztónak.
Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. november 22., kedd
Alakulunk... És már csak 8 nap!
Halihó ismét!
Mivel ügyesen elkezdett mindenki bejelentkezni, és írni nekünk, én is tartom amit ígértem. Jönnek a tűzoltós képek, sőt... még annál is jobb, ugye? Az eredeti fotóalanyok nem voltak túl jók, szóval inkább a legjobbat osztom meg veletek! És ugye Áron a legvagányabb tűzoltó?!?!?!
Más. Vettünk egy szép asztalt, négy szép székkel és párnákkal. Már lesz mire leülni az új helyen! Nagyon ügyesen vásároltuk, és nagyon örülünk neki, mert pont olyan, amit elképzeltünk! Kerek, tömör fa, és a két széle lehajtható, úgyhogy kettőnknek úgy is elég, és ha vendégek jönnek, akkor ki lehet nyitni. Majd meglátjuk, hol lesz helye, és hogyan, de nagyon klassz!
És egy kanapét is vettünk, hozzá illő ottománnal (fogalmam sincs hogy hívják másként). Ebbe meg egyszerűen beleszerettünk, olyan szép, és puha, és nagy és kényelmes és puha és szép... Bézs és csokibarna keveréke.
Hamarosan költözünk, a szobánk már most romokban, minden odazsúfolva, kezdünk pakolászni is, már két dobozt bepakoltunk! Már csak pár nap! És Áron is kapott egy fél nap szabit, úgyhogy így könnyebb lesz a költözés.
Más most nincs, házi feladatok ezerrel, pakolászás és isteni paprikáskrumpli vacsira (főztünk egy 3 napos adagot, hogy hétköznap ne kelljen a kajával bajlódni). Virsli van benne rendesen, meg Gyulai kolbász és pirosarany, úgyhogy nagyon finom...
El is köszönök, puszi mindenkinek, és jelentkezünk hamarosan, lehet már az új helyről. A költözést pedig képekben fogjuk dokumentálni, legalábbis megpróbáljuk... Puszi!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
Más. Vettünk egy szép asztalt, négy szép székkel és párnákkal. Már lesz mire leülni az új helyen! Nagyon ügyesen vásároltuk, és nagyon örülünk neki, mert pont olyan, amit elképzeltünk! Kerek, tömör fa, és a két széle lehajtható, úgyhogy kettőnknek úgy is elég, és ha vendégek jönnek, akkor ki lehet nyitni. Majd meglátjuk, hol lesz helye, és hogyan, de nagyon klassz!
És egy kanapét is vettünk, hozzá illő ottománnal (fogalmam sincs hogy hívják másként). Ebbe meg egyszerűen beleszerettünk, olyan szép, és puha, és nagy és kényelmes és puha és szép... Bézs és csokibarna keveréke.
Hamarosan költözünk, a szobánk már most romokban, minden odazsúfolva, kezdünk pakolászni is, már két dobozt bepakoltunk! Már csak pár nap! És Áron is kapott egy fél nap szabit, úgyhogy így könnyebb lesz a költözés.
Más most nincs, házi feladatok ezerrel, pakolászás és isteni paprikáskrumpli vacsira (főztünk egy 3 napos adagot, hogy hétköznap ne kelljen a kajával bajlódni). Virsli van benne rendesen, meg Gyulai kolbász és pirosarany, úgyhogy nagyon finom...
El is köszönök, puszi mindenkinek, és jelentkezünk hamarosan, lehet már az új helyről. A költözést pedig képekben fogjuk dokumentálni, legalábbis megpróbáljuk... Puszi!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. november 17., csütörtök
Még két hét
Pontosabban már csak 13 nap. (mindjárt 12) Ugyanis November 30-án este 6kor költözünk. Hurráááá! És most hétvégén már nekiállunk pakolni, ami szintén szuper lesz. Már nagyon várjuk! Az új függönyök is alig várják, hogy végre kiszabaduljanak a csomagból és saját kis helyük legyen.
Ezen a várakozáson kívül minden megy simán, munka ezerrel, ismertek minket. Áron újabban 9-10 órákat nyom le a munkahelyén, ami azért elég durva. De ügyes, amit az is mutat, hogy most már teljesen rábízott a főnöke egy munkafázist. Ami azt jelenti, hogy nem felváltva dolgozik egy "veteránnal" ebben az új pozícióban, hanem egyedül. És azért ez gondolom ilyen rövid idő után nem lehet véletlen.
Más. Vártam volna a kommenteket a képekkel kapcsolatban... De most komolyan, legalább az angyalkásra jöhetett volna egy pici félmosolynyi üzenet! Újabb képek is lesznek hamarosan, egy e-session fotózás és egy esküvő képei (amit végre kiválogattam!!!). És ha jók lesztek és ügyesen írtok kis üzeneteket nekünk itt a blogon, akkor tűzoltós képet is teszek fel. Na, mit szóltok? Jönnek azok a kommentek?
Hmmm... hirtelen nem jut más az eszembe, úgyhogy megyek lefeküdni. Ma reggel 6 előtt óta pörgünk, úgyhogy hamar megadjuk magunkat... Puszi mindenkinek, és várjuk az üzeneteiteket, kivel mi a helyzet otthon!
Pussssssssz: Andi és Áron www.vdartphoto.com
Ezen a várakozáson kívül minden megy simán, munka ezerrel, ismertek minket. Áron újabban 9-10 órákat nyom le a munkahelyén, ami azért elég durva. De ügyes, amit az is mutat, hogy most már teljesen rábízott a főnöke egy munkafázist. Ami azt jelenti, hogy nem felváltva dolgozik egy "veteránnal" ebben az új pozícióban, hanem egyedül. És azért ez gondolom ilyen rövid idő után nem lehet véletlen.
Más. Vártam volna a kommenteket a képekkel kapcsolatban... De most komolyan, legalább az angyalkásra jöhetett volna egy pici félmosolynyi üzenet! Újabb képek is lesznek hamarosan, egy e-session fotózás és egy esküvő képei (amit végre kiválogattam!!!). És ha jók lesztek és ügyesen írtok kis üzeneteket nekünk itt a blogon, akkor tűzoltós képet is teszek fel. Na, mit szóltok? Jönnek azok a kommentek?
Hmmm... hirtelen nem jut más az eszembe, úgyhogy megyek lefeküdni. Ma reggel 6 előtt óta pörgünk, úgyhogy hamar megadjuk magunkat... Puszi mindenkinek, és várjuk az üzeneteiteket, kivel mi a helyzet otthon!
Pussssssssz: Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. november 8., kedd
Jöhet a jó hír!
Ahogy azt az előző bejelentkezésnél írtam, van egy nagyszerű hírünk. Illetve egy nagyszerű dolog, ami végre történik velünk, amit elértünk és ami innentől kezdve sokkal nyugodtabb és kellemesebb mindennapokat fog nekünk biztosítani... Vettünk függönyöket! Na de a lényeg, hogy hova! Hát abba az új lakásba, ahova december elsejével legkésőbb beköltözünk! Bizony ám, KÖLTÖZÜNK! Csupa nagybetűvel. 
Az új hely sincs közel a sulihoz, szóval ez nem volt annyira mérvadó, amikor rátaláltunk. De egy klassz környéken van, Toronto egy igen jó részében, inkább már a nyugodt külvárosnak mondható területen. Egy nagy háznak az alsó szintjét béreljük ki, ahol lesz két hálószobánk (a kisebbik jó lesz mini stúdiónak a későbbiekben, illetve vendég vagy dolgozó-szobának), nappalink, konyhánk, fürdőnk, saját mosó- és szárítógépünk, és egy kis teraszunk egy kis zöld udvarocsskával. Nagyon szép nagy ablakaink lesznek (arra kellettek a függönyök), a lakás nagyon tiszta és világos, és végre minden a miénk lesz, csak a miénk.
A tulaj is kedves, és az ára is elfogadható, sikerült kicsit alkudni is és így már úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy meghozzuk ezt a döntést és bírni fogjuk anyagiakkal a saját lakás fenntartását. Persze ehhez ugye kell az, hogy Áron munkahelye most már elég komoly és én is több órát vállaltam a suliban, de azt hiszem nagyon megéri!Elvileg december elsejétől elérhető a lakás, ha egy csepp szerencsénk van, akkor már előtte pár nappal kiköltözik a hölgy aki most ott lakik és akkor előbb beköltözhetünk. Már nagyon várjuk! Én kimondottan a lakásavató bulit várom, néhány osztálytárssal és Áron kollégáival. Alig várom, hogy kicsit süthessek, főzhessek, készülhessek a saját konyhánkban, és kicsit dekorálgathassak az ünnepekre.
Hát ez zajlik most velünk, és már nagyon meg akartuk osztani veletek is az örömünket. Amúgy minden okés, rengeteg a meló és a suliban a házik... Volt egy divatfotózásom, az egyik házimra csináltam, ebből beszúrok vagy két képet, hogy megmutassam mit csináltam. Ja, meg egy másik házit is megmutatok, ha megtalálom a kész művet. A házi címe ez volt: Csapdába esve egy festményben... Jó szórakozást a képekhez, és sok puszi mindenkinek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)