Az interjú nagy napja

Ma Áron sikeresen túlesett az állásinterjún! Csináltunk szép portfóliót, nyomtattunk, fekete papírra ragasztottuk a képeket, lefűztük dossziéba... Szép lett. Még egy kis képeslapot is szerkesztettünk, hogy megmutassa, ilyet is tud. Átdumáltuk a cég dolgait, meg hogy mire mit lehet válaszolni, úgyhogy igazán jól felkészültünk.

Én ma már teljesen egyedül mentem suliba, hiszen Áron a már nem tudott eljönni velem félútig sem. Ő ment szépen az interjúra. Nagyon vártam, hogy sikerül neki, és úgy érzi, hogy jól ment. Szerintem már ez is jó dolog, hogy nem rossz érzéssel jött ki a beszélgetésről. A hölgynek tetszett a portfóliója, szóval mostantól várhatjuk a választ, kb 2 hét múlva jeleznek. Jaaaaaaj... Az sok idő, ha várni kell.

A suliba ma úgy mentem, mint a málhás szamár... Vinni kellett a fényképezőgépet a nagy hátizsákban a hátamon. Egyik kezemben a vadiúj állvány, ami nem kis darab és nem is könnyű. Másik kezemben egy szatyor, benne egy 700 oldalas A/4 es alapú könyvvel és egy doboznyi üres kólásdobozzal. Azok voltak ma a suliban a fotóalanyok. Hosszú nap a szerda, 7 óránk van és nem nagyon tartanak szünetet... Csak az ebédszünet volt ma is, 45 perc. Hazafelé ismét gyorsan jöttem, egy óra 10 perc alatt itthon voltam. Isteni tejfölös pörkölttel lepett meg Áron...

Holnap ismét sulimentes nap lesz, de rengeteg a házi feladat, úgyhogy el fog menni az egész nap. Sokat kell fotózni, és még kicsit írni is kell. De reggel nem kell korán kelni!!!!! Az idő nagyon jó, -1 körül van, nem fázunk végre és nem fújt a szél sem, szóval ez most klassz.

Most nem jut eszünkbe más, úgyhogy mára azt hiszem ennyi. Ha meg eszünkbe jut valami, majd beírjuk úgyis...