Halihó!
Eltelt a múlt hétvége, és ez a hét is nagyjából. A kis kiállítást inkább nem emlegetném, sajnos nagyon kevesen jöttek. Viszont mi ismét szép kis standot állítottunk fel, és megérkeztek a vadiúj névjegykártyáink is, ami valami álomszép! Nagyon jól választottunk, amikor ezt a céget bíztuk meg a névjegyekkel, mert valóban szép munkát végeztek, és nagyon pontosan dolgoztak határidőre, sőt, talán még gyorsabban is elkészültek, mint ahogy eredetileg vállalták.
A mai napon felkészülünk a holnapi esküvőre, illetve a vasárnapi kiállításra. A héten sikerült megbeszéljünk egy fotózást egy meleg párral, de csak a szerdai nap volt jó a lányoknak. Mondanunk sem kell, szerdán szakadt le az ég, fújt a szél, és tök sötét volt... Mire megérkeztek a fotózás helyére, olyan rossz idő lett, hogy gondoltuk, bevetjük a B tervet. Felhívtam a tanárom és ő tanácsolta, hogy menjünk egy üvegházba, ami állítólag nagyon szép és csak 20 percre van onnan, ahol fotózni akartunk. Okés. Odamentünk, a párnak is tetszett az ötlet. A nagy forgalom miatt mire odaértünk, már erősen sötétedett. És akkor kiderült, hogy zárva van. Úgyhogy fogtuk magunkat, és a szakadó (nem szemerkélő, hanem teljes erővel szakadó) esőben, a szinte már már sötétben nekiálltunk egy parkban fotózni. Gondolhatjátok, teljesen szétáztunk, és persze a képek sem akartak olyan jól elsülni, hiszen minden csurom víz volt, és sötét... A pár meg feketében... Na, azért pár fotót sikerült talán elfogadhatóra varázsoljak ma a photoshop segítségével.
Holnap tehát esküvő, vasárnap kiállítás. Más nincs is a héten, de ez éppen elég... Mindemellett munka, suli, házi feladatok... Ahogy azt illik.
Megyek is és folytatom a készülődést, még a suliba is be kell menjek néhány nagyobb méretű képet nyomtatni. Puszi mindenkinek, és aki észreveszi, hogy ismét él a blog, az írjon nekünk bátran! Sziasztok, szép hétvégét!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. október 14., péntek
2011. október 7., péntek
Hmmm... Hol is kezdjük?
Sziasztok!
Valóban azt sem tudjuk, hol is kezdjük újra a blogot, hiszen már jó ideje hallgatunk... De idő kellett újra belerázódni a mindennapokba, ráadásul hirtelen nagyon felpörgött minden és csak kapkodtuk a fejünket az elmúlt hetekben, na meg próbáltunk lépést tartani a saját magunk által diktált irammal.
Áronnak az új munkája is igencsak hirtelen indult teljes erőbedobással. Csinálja is ügyesen, és csak három napig volt mások mellé beosztva tréningre, utána máris egyedül dolgozott, ami nem kis dolog. Sőt jövő hétre már két napra Master-nek is megtették, amin azért meglepődtünk. Minden nap az éppen együtt dolgozó fotósok közül egy ember ki van jelölve master-nek, ami némi extra papírmunkával jár, illetve gubanc esetén intézkedni kell. Ami meglepő, hogy azokon a napokon amikor Áron lesz master, a többi fotós már jóval régebb óta van a cégnél, mint ő, és ennek ellenére mégis Áront jelölte ki a főnök. Szóval reméljük ez jót jelent! :)
Nekem a suli szintén zajlik, elég érdekes az órarendem. Hétfőn egész nap a stúdióban vagyunk, azt nagyon
élvezzük, idén embereket fotózunk és rengeteg különböző fénymódosító kelléket próbálunk ki, ami elég érdekes. Aztán kedden nekem nincs órám, így reggel 8:55től délután 4:45ig tanítok a learning centerben, na, az elég húzós... Szerdán elég csak 9kor induljak itthonról, de este fél 6ra érek haza. Na, a csütörtök a legdurvább: indulok itthonról reggel 7:20kor, folyamatosan óráim vannak és a kis szünetemben (felmentettek egy tantárgyból) déltől háromig tanítok, majd még este 6ig órám van. És 7:20ra érek haza. Szóval aznap a 12 óra simán megvan... mondjuk utána át is kapcsolok zombi üzemmódba. Viszont a péntek szabad, úgyhogy olyankor házi feladatok, takarítás, főzés, ami a csövön kifér...
Az októberünk egyébként elég érdekesen fog alakulni. Holnap megyünk egy esküvő-kiállításra, ugyanaz a show amin márciusban voltunk és ami elég jó befektetésnek bizonyult. Ma arra kell felkészüljek. Aztán jövő héten szombaton másod és harmadfotózunk a taanárom mellett egy esküvőn. Másnap pedig Torontó első meleg esküvőkiállítására megyünk kiállítani, ami érdekes lesz azt hiszem. Addig még ha minden igaz, sikerül is összehozni egy ilyen jellegő gyors-portfóliót. És erre rá egy héttel pedig egy másik esküvőre megyünk a tanárommal. Közben valahol a mi egyik párunknak is kell csinálni egy jegyesfotózást. És ugye suli, meg Áronnak a meló (ezen a héten pl 42 óra meló plusz 6 óra vezetés). Remélem sikeresen érzékeltetem veletek, hogy nem unatkozunk...
Most már azt hiszem nagyjából mindenről beszámoltam, ami hirtelen eszembe jutott. Kéne kezdjek készülni a holnapi show-ra, úgyhogy elköszönésképpen remélem sikerül feltegyek egy-két képet, kicsit a szép őszi hangulatot idézve. 3 hete Beával elmentünk egy aranyos kis városkába, ahol készítettem pár képet. Már készülődtek a szőlő-fesztiválra, ami nagyon híres. És amiről ugyan képet nem csináltam, de el kell meséljem: a városkában van egy hölgy, aki évekkel ezelőtt nyitott egy kis bódét, ahol a környék jellegzetességét, szőlős pitét árult. Isteni finom és az emberek messziről utaztak ide Nápolyba (merthogy Naples a városka neve), hogy megkóstolhassák a pitét. A bódéból pedig szépen lassan egy teljes kis pékség és bolt lett, de még mindig a hölgy süti a pitéket. És mi is megkóstoltuk! Hát valóban nagyon nagyon fincsi volt, a hölgy megérdemli a hírnevét. Csak kár hogy olyan messze van! Na, tényleg elköszönök, mert már reggel 8 elmúlt és indul a nap. Puszilunk mindenkit, drukkoljatok nekünk holnap, és mostantól ismét lehet lesni a blogot, mert újból szeretnénk rendszeresebben jelentkezni! Sziasztok!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
 |
| Indián kukorica (semmi photoshop trükk!) |
 |
| Picike dísztökök |
 |
| Hmmm... friss őszibarack |
 | |
| Egy hosszú asztal volt ilyen kis szőlős-dobozokkal megpakolva |
 |
| Dekorációnak nagyon szép, de egy vagyonba került |
 |
| Itt készültek a fenti képek |
Most már azt hiszem nagyjából mindenről beszámoltam, ami hirtelen eszembe jutott. Kéne kezdjek készülni a holnapi show-ra, úgyhogy elköszönésképpen remélem sikerül feltegyek egy-két képet, kicsit a szép őszi hangulatot idézve. 3 hete Beával elmentünk egy aranyos kis városkába, ahol készítettem pár képet. Már készülődtek a szőlő-fesztiválra, ami nagyon híres. És amiről ugyan képet nem csináltam, de el kell meséljem: a városkában van egy hölgy, aki évekkel ezelőtt nyitott egy kis bódét, ahol a környék jellegzetességét, szőlős pitét árult. Isteni finom és az emberek messziről utaztak ide Nápolyba (merthogy Naples a városka neve), hogy megkóstolhassák a pitét. A bódéból pedig szépen lassan egy teljes kis pékség és bolt lett, de még mindig a hölgy süti a pitéket. És mi is megkóstoltuk! Hát valóban nagyon nagyon fincsi volt, a hölgy megérdemli a hírnevét. Csak kár hogy olyan messze van! Na, tényleg elköszönök, mert már reggel 8 elmúlt és indul a nap. Puszilunk mindenkit, drukkoljatok nekünk holnap, és mostantól ismét lehet lesni a blogot, mert újból szeretnénk rendszeresebben jelentkezni! Sziasztok!
 |
| A környék még borús időben is gyönyörű. |
 |
| És nem maradhat ki Bea csodaszépre és igen finomra sikerült töltött husija sem! |
Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. augusztus 5., péntek
Ismét Pihentünk
Sziasztok!!!
Ismét sikerült eltöltenünk pár kellemes napot Beánál és az esküvői képek retusálása és Andi házifeladatai közt azért sikerült kicsit lazítani is, kirándulgatni és bevásárolni ismét egy hónapra az olcsó amcsi kajákból :)
Szóval estefele rengeteget ültünk kint a kertben, kortyolgattuk a pina coladat, beszélgettünk és persze sikerült kicsit hódolnom a passziómnak és készítenem 1-2 természetfotót.
Ezek közül a legkülönlegesebb talán a kolibri, ami nem az a nyugodt kismadár, 1-2 adat: sebesség 15m/s, szárnycsapás max. 90/s, méret 5-12 cm.
Szóval ezek a kis 'dögök' :) megállnak a levegőben, tudnak repülni előre és hátra is, cserébe egy helyen egyszerre 1-2 mp-t töltenek. Ami azt jelenti, hogy nem ők a tökéletes fotóalanyok :) rettentően agresszívak pl. a veréb, galamb menekül ha a kis kolibri rátámad, merthogy simán nekimegy. Ja és egymást is osztják rendesen. Persze ők is mikor szeretnek kajálni reggel 6 és 8 között, ezért nem is aludtam vagy 3 napig :)
Amúgy nekem valószínűleg a Ruby-Throated Hummingbird fajtát sikerült lefényképeznem, annak is a nőstényét. http://www.hummingbirds.net/rubythroated.html
Minden esetre nem elégszem meg ennyivel legközelebb megpróbálok közelebb jutni. Nem adom fel :)
Hát ez volt még a nagy projekt a pihenésre. A többi kép csak kis ráadás. Még ami kicsit különlegesebb az a pillangó, amely a Monarch nevet viseli és arról híresek, hogy ősszel tömegesen vonulnak le Canadából és Amerikából egészen Mexikóig a Baja Sivatagba (ami nem 100km).
Na talán megkéne változtatni a blog nevét Andi&Aron Geographic-ra, mert kicsit profilt váltottunk :)
Puszi Mindenkinek www.vdartphoto.com
Ismét sikerült eltöltenünk pár kellemes napot Beánál és az esküvői képek retusálása és Andi házifeladatai közt azért sikerült kicsit lazítani is, kirándulgatni és bevásárolni ismét egy hónapra az olcsó amcsi kajákból :)
Szóval estefele rengeteget ültünk kint a kertben, kortyolgattuk a pina coladat, beszélgettünk és persze sikerült kicsit hódolnom a passziómnak és készítenem 1-2 természetfotót.
Ezek közül a legkülönlegesebb talán a kolibri, ami nem az a nyugodt kismadár, 1-2 adat: sebesség 15m/s, szárnycsapás max. 90/s, méret 5-12 cm.
Szóval ezek a kis 'dögök' :) megállnak a levegőben, tudnak repülni előre és hátra is, cserébe egy helyen egyszerre 1-2 mp-t töltenek. Ami azt jelenti, hogy nem ők a tökéletes fotóalanyok :) rettentően agresszívak pl. a veréb, galamb menekül ha a kis kolibri rátámad, merthogy simán nekimegy. Ja és egymást is osztják rendesen. Persze ők is mikor szeretnek kajálni reggel 6 és 8 között, ezért nem is aludtam vagy 3 napig :)
Amúgy nekem valószínűleg a Ruby-Throated Hummingbird fajtát sikerült lefényképeznem, annak is a nőstényét. http://www.hummingbirds.net/rubythroated.html
Minden esetre nem elégszem meg ennyivel legközelebb megpróbálok közelebb jutni. Nem adom fel :)
Hát ez volt még a nagy projekt a pihenésre. A többi kép csak kis ráadás. Még ami kicsit különlegesebb az a pillangó, amely a Monarch nevet viseli és arról híresek, hogy ősszel tömegesen vonulnak le Canadából és Amerikából egészen Mexikóig a Baja Sivatagba (ami nem 100km).
Na talán megkéne változtatni a blog nevét Andi&Aron Geographic-ra, mert kicsit profilt váltottunk :)
Puszi Mindenkinek www.vdartphoto.com
 |
| Ruby-Throated Hummingbird |
 |
| Ruby-Throated Hummingbird |
 |
| Monarch Butterfly |
 | |
|
 |
| És az a bizonyos naplemente 90 fokkal elfordulva :) |
2011. július 30., szombat
Az első...
Sziasztok!
Megérkeztünk az élménybeszámolóval! Na most aztán akinek van ideje, az olvashat bőven, mert nem fogjuk rövidre!
Július 24-én vasárnap megvolt az első itteni esküvőnk, Wendy és David nagy napját örökíthettük meg egy nagyon szép helyen. Reggel 8kor indultunk itthonról, vasárnap, és 9kor már ott is voltunk az esküvő helyszínén.Leparkoltunk, és szépen körülnéztünk. Maga a park és az épület is nagyon szép volt. Zöld fű, vagyis inkább gyep, virágok, oszlopos terasz, kőfal, fák, pad, szép épület a háttérnek, erdő kis ösvénykével, és persze a tó. Ugyanis egy tóparton volt a helyszín. Csak sajnos az előző éjjeli eső miatt az azúrkék szín helyett erősen csokibarna árnyalatban láthattuk a tavat... (jelenleg épp ezt retusáljuk erősen)
Fél 11kor nekifogtunk a melónak. Én az emeleten a lányos szobában, Áron lent a fiús szobában. Fotóztuk a készülődést, amennyire a körülmények engedték.
12kor kezdtünk fotózni. Borús ég, szóval minden csupa szürkés, és persze tök fehér égbolt. Jajj, de jóóóó... De legalább nem sültünk meg a napon. Egész jól telt, szépen csináltuk a képeket, sőt, néha a nap is kisütött. De azért jól telt, a fények ellenére is.
A fotózás után aztán jött egy kis fejetlen rohangálás, érkeztek a vendégek, stb... A csaj átöltözött a nagy ruhába. 3kor kezdődött volna a ceremónia, a lelkész iszonyatrosan jó fej volt. Mi persze már 2:45kor kint vagyunk, a nap csodásan kisütött és aszalódunk fekete ruhában a 33 fokban a tűző napon, plusz a videós is. Csakhogy néhány vendég nem érkezett meg, még úton voltak, úgyhogy vártunk. A napon. Semmi baj... Hallgattuk a vonóshármast, akik csodaszépen játszottak a háttérben.
Tökéletesen lezajlott a szertartás, nem volt semmi extra, de szép volt. Jók lettek a képek, a gyűrűhúzás, a csók, az aláírás, ment minden a lehető legjobban, könnyen tudtunk dolgozni.
Aztán életünk egyik legjobb csokordobása sikerült, mármint fotóügyileg. És persze a szokásos nagycsoportos kép, meg a családi fotók, ami itt nagyon fontos része a fotózásnak. Amikor ezzel megvoltunk, akkor még a bridal party-val (4 groomsmen, 4 bridesmaid) és a párral kicsit lementünk a parkba ökörködni. Futtattuk őket a füvön, ugráltak, persze a szép egyenruhájukban. Jópofa volt. És nagyon élvezték.
Aztán a menyasszony ismét átöltözött, meg a srác is. Most tűzpiros hosszú ruhába, arany hímzéssel rajta, és a srácon is ilyen zubbony. Ugye a lány kínai. De nagyon szép volt. Bejöttek a terembe, bevonult az összes koszorúslány, a szülők, ennek itt nagy szerepe van. Majd vacsi.
Saláta volt párolt pirított garnélarákkal az előétel. Majd sun-dried paradicsommal és feta sajttal töltött pirított csirkemell, kis krumplival és spárgával meg bébirépával jött. Végül egy szelet csokitorta, habbal és egy csokiba mártott eperrel volt a desszert. A fogások előtt voltak a beszédek.
Vacsi után a csaj ismét átöltözött, ismét piros ruhába, de ez egy magasnyakú arannyal hímzett szűk ruha volt. Szép volt benne. Ja, minden ruhához friss smink és új hajköltemény.
Aztán tortavágás. Na, ez nagyon korrekt volt. Egyrészt: torta előre ki volt készítve, szóval már korábban volt lehetőség nyugodtan szépen lefotózni. Másrészt: nagyon szép torta volt. Kicsi, egyszerű, de nagyon szép.
Nyitótánc után jött a buli. A nagyi, aki bőven túl a 80 évén, és egész nap fapofával ült, amikor megszólalt ACDC-től a You shook me all night long szám, felpattant és nyomta ezerrel a táncot... Jópofa volt nagyon. Éjjel 10:30kor végeztünk. Nagyon jó első élmény volt, mindenki nagyon kedves volt és értékelték a munkánkat és a hozzáállásunkat. Jelenleg a képeket retusáljuk ezerrel. Azért 3 kép mutatóba már van, a többi pedig hamarosan látható lesz majd a honlapunkon szerintem. És itt kell megjegyezzük, hogy DÁVID ÉS BEE: NAGYON HIÁNYOZTATOK ERRŐL A MUTATVÁNYRÓL! Most ennyi, remélem még ennyi olvasás után van erőtök a képeket megnézni és reagálni nekünk! Puszilunk mindenkit, sziasztok!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
Megérkeztünk az élménybeszámolóval! Na most aztán akinek van ideje, az olvashat bőven, mert nem fogjuk rövidre!
Július 24-én vasárnap megvolt az első itteni esküvőnk, Wendy és David nagy napját örökíthettük meg egy nagyon szép helyen. Reggel 8kor indultunk itthonról, vasárnap, és 9kor már ott is voltunk az esküvő helyszínén.Leparkoltunk, és szépen körülnéztünk. Maga a park és az épület is nagyon szép volt. Zöld fű, vagyis inkább gyep, virágok, oszlopos terasz, kőfal, fák, pad, szép épület a háttérnek, erdő kis ösvénykével, és persze a tó. Ugyanis egy tóparton volt a helyszín. Csak sajnos az előző éjjeli eső miatt az azúrkék szín helyett erősen csokibarna árnyalatban láthattuk a tavat... (jelenleg épp ezt retusáljuk erősen)
Fél 11kor nekifogtunk a melónak. Én az emeleten a lányos szobában, Áron lent a fiús szobában. Fotóztuk a készülődést, amennyire a körülmények engedték.
12kor kezdtünk fotózni. Borús ég, szóval minden csupa szürkés, és persze tök fehér égbolt. Jajj, de jóóóó... De legalább nem sültünk meg a napon. Egész jól telt, szépen csináltuk a képeket, sőt, néha a nap is kisütött. De azért jól telt, a fények ellenére is.
A fotózás után aztán jött egy kis fejetlen rohangálás, érkeztek a vendégek, stb... A csaj átöltözött a nagy ruhába. 3kor kezdődött volna a ceremónia, a lelkész iszonyatrosan jó fej volt. Mi persze már 2:45kor kint vagyunk, a nap csodásan kisütött és aszalódunk fekete ruhában a 33 fokban a tűző napon, plusz a videós is. Csakhogy néhány vendég nem érkezett meg, még úton voltak, úgyhogy vártunk. A napon. Semmi baj... Hallgattuk a vonóshármast, akik csodaszépen játszottak a háttérben.
Tökéletesen lezajlott a szertartás, nem volt semmi extra, de szép volt. Jók lettek a képek, a gyűrűhúzás, a csók, az aláírás, ment minden a lehető legjobban, könnyen tudtunk dolgozni.
Aztán életünk egyik legjobb csokordobása sikerült, mármint fotóügyileg. És persze a szokásos nagycsoportos kép, meg a családi fotók, ami itt nagyon fontos része a fotózásnak. Amikor ezzel megvoltunk, akkor még a bridal party-val (4 groomsmen, 4 bridesmaid) és a párral kicsit lementünk a parkba ökörködni. Futtattuk őket a füvön, ugráltak, persze a szép egyenruhájukban. Jópofa volt. És nagyon élvezték.
Aztán a menyasszony ismét átöltözött, meg a srác is. Most tűzpiros hosszú ruhába, arany hímzéssel rajta, és a srácon is ilyen zubbony. Ugye a lány kínai. De nagyon szép volt. Bejöttek a terembe, bevonult az összes koszorúslány, a szülők, ennek itt nagy szerepe van. Majd vacsi.
Saláta volt párolt pirított garnélarákkal az előétel. Majd sun-dried paradicsommal és feta sajttal töltött pirított csirkemell, kis krumplival és spárgával meg bébirépával jött. Végül egy szelet csokitorta, habbal és egy csokiba mártott eperrel volt a desszert. A fogások előtt voltak a beszédek.
Vacsi után a csaj ismét átöltözött, ismét piros ruhába, de ez egy magasnyakú arannyal hímzett szűk ruha volt. Szép volt benne. Ja, minden ruhához friss smink és új hajköltemény.
Aztán tortavágás. Na, ez nagyon korrekt volt. Egyrészt: torta előre ki volt készítve, szóval már korábban volt lehetőség nyugodtan szépen lefotózni. Másrészt: nagyon szép torta volt. Kicsi, egyszerű, de nagyon szép.
Nyitótánc után jött a buli. A nagyi, aki bőven túl a 80 évén, és egész nap fapofával ült, amikor megszólalt ACDC-től a You shook me all night long szám, felpattant és nyomta ezerrel a táncot... Jópofa volt nagyon. Éjjel 10:30kor végeztünk. Nagyon jó első élmény volt, mindenki nagyon kedves volt és értékelték a munkánkat és a hozzáállásunkat. Jelenleg a képeket retusáljuk ezerrel. Azért 3 kép mutatóba már van, a többi pedig hamarosan látható lesz majd a honlapunkon szerintem. És itt kell megjegyezzük, hogy DÁVID ÉS BEE: NAGYON HIÁNYOZTATOK ERRŐL A MUTATVÁNYRÓL! Most ennyi, remélem még ennyi olvasás után van erőtök a képeket megnézni és reagálni nekünk! Puszilunk mindenkit, sziasztok!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. július 22., péntek
RETROPIKNIK a 1000 Islands szívében
Sziasztok!
Hát ismét sikerült kicsit elhanyagolnunk a blogot, de cserébe most felrakunk 1-2 képet is :)
Mostmár lassan 2 hete hétvégén elmentünk a kedvenc helyünkre a 1000 szigethez, hogy kicsit kiszabaduljunk a városból. Szóval elkocsikáztunk a Szent Lőrinc folyó torkolatáig, ott átmentünk Amerikába, es ott bementünk egy nemzeti parkba, ugyanis onnan indult a hajókirándulás.
Mondanom se kell, hogy kellemesen fújt a szél a vizen, és az idegenvezetőnk jobbnál jobb sztorikat mesélt a szigetekről, elásott kincsekről, érdekes emberekről és egy II. Világháborús német tengeralattjátóról, ami állítólag anno felhajózótt az oceántól az Ontario tóig a Szt. Lőrinc folyón. Persze ezeknek a fele sem igaz, vagy mégis? Minden esetre jó volt hallgatni a sztorikat, közben nézelődni, visszaintegetni a szebbnél szebb szigetkről integető nénikéknek.
A hajókázás után /merthogy kiszívott minket a nap és a víz, nomeg a friss levegő :)/ kerestünk egy kellemes kis árnyékos asztalt, ahol kezdetét vette a mi kis magyar retro piknikünk....egy kis rántott husival, meg paradicsommal, friss kenyérrel, meg svájci bicskával.
Szóval íme egy kis ízelítő mindebből képek formájában.
Azóta persze megint visszaállt minden a régi kerékvágásba....suli...képek...stb.
És persze egy kis extra adalék az első kanadai esküvő, ami most vasárnap lesz :) Mi már nagyon várjuk, persze egy kicsit azért izgulunk
Reméljünk ti mind jól vagytok.
Puszi Andi és Áron www.vdartphoto.com
Hát ismét sikerült kicsit elhanyagolnunk a blogot, de cserébe most felrakunk 1-2 képet is :)
Mostmár lassan 2 hete hétvégén elmentünk a kedvenc helyünkre a 1000 szigethez, hogy kicsit kiszabaduljunk a városból. Szóval elkocsikáztunk a Szent Lőrinc folyó torkolatáig, ott átmentünk Amerikába, es ott bementünk egy nemzeti parkba, ugyanis onnan indult a hajókirándulás.
Mondanom se kell, hogy kellemesen fújt a szél a vizen, és az idegenvezetőnk jobbnál jobb sztorikat mesélt a szigetekről, elásott kincsekről, érdekes emberekről és egy II. Világháborús német tengeralattjátóról, ami állítólag anno felhajózótt az oceántól az Ontario tóig a Szt. Lőrinc folyón. Persze ezeknek a fele sem igaz, vagy mégis? Minden esetre jó volt hallgatni a sztorikat, közben nézelődni, visszaintegetni a szebbnél szebb szigetkről integető nénikéknek.
A hajókázás után /merthogy kiszívott minket a nap és a víz, nomeg a friss levegő :)/ kerestünk egy kellemes kis árnyékos asztalt, ahol kezdetét vette a mi kis magyar retro piknikünk....egy kis rántott husival, meg paradicsommal, friss kenyérrel, meg svájci bicskával.
Szóval íme egy kis ízelítő mindebből képek formájában.
Azóta persze megint visszaállt minden a régi kerékvágásba....suli...képek...stb.
És persze egy kis extra adalék az első kanadai esküvő, ami most vasárnap lesz :) Mi már nagyon várjuk, persze egy kicsit azért izgulunk
Reméljünk ti mind jól vagytok.
Puszi Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. július 8., péntek
Eltelt egy hét a suliban
Halihó!
Eltelt egy újabb hét az iskolapadban, nem mondom, hogy hű de klassz nyáron iskolába járni... Megkaptunk jópár feladatot amit még a szünet előtti hajrában kellett leadni, eddig minden jól sikerült. Még csak A és A+ jegyeim vannak, bár ez hamarosan lehet picit változni fog, a stúdiós órára beadott házimra nem vagyok valami büszke... Majd meglátjuk a tanár mit ad rá. Igaz, az csak egy jegy a sok közül, és nem esik nagy súllyal latba, de alkothattam volna jobbat is, azt hiszem. De ennyire volt erőnk és energiánk, no meg főleg időnk.
Ma szépen rendbetettük a lakást, az iratokat, a sulis dolgaimat, szóval most olyan kis rendezettek a körülmények. El is fáradtam, pedig ma nem volt hosszú napom. A tanítás is újra beindult a héten, és most egész jó volt, mert a lüke esszék helyett nyelvtant kellett tanítsak, mégpedig a passzívot. Na, ezzel nem volt baj! :)
Másról nem nagyon tudunk beszámolni, várjuk a könyvet hogy megérkezzen, és hamarosan itt az esküvő is, de addig semmi extrára nem számítunk. Úgyhogy megyek is lefeküdni, éjfél van mindjárt... De hurrá, itt a hétvége! Puszilunk mindenkit, élvezzétek a nyarat, most itt is dögmeleg van, úgyhogy nem fázunk!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
Eltelt egy újabb hét az iskolapadban, nem mondom, hogy hű de klassz nyáron iskolába járni... Megkaptunk jópár feladatot amit még a szünet előtti hajrában kellett leadni, eddig minden jól sikerült. Még csak A és A+ jegyeim vannak, bár ez hamarosan lehet picit változni fog, a stúdiós órára beadott házimra nem vagyok valami büszke... Majd meglátjuk a tanár mit ad rá. Igaz, az csak egy jegy a sok közül, és nem esik nagy súllyal latba, de alkothattam volna jobbat is, azt hiszem. De ennyire volt erőnk és energiánk, no meg főleg időnk.
Ma szépen rendbetettük a lakást, az iratokat, a sulis dolgaimat, szóval most olyan kis rendezettek a körülmények. El is fáradtam, pedig ma nem volt hosszú napom. A tanítás is újra beindult a héten, és most egész jó volt, mert a lüke esszék helyett nyelvtant kellett tanítsak, mégpedig a passzívot. Na, ezzel nem volt baj! :)
Másról nem nagyon tudunk beszámolni, várjuk a könyvet hogy megérkezzen, és hamarosan itt az esküvő is, de addig semmi extrára nem számítunk. Úgyhogy megyek is lefeküdni, éjfél van mindjárt... De hurrá, itt a hétvége! Puszilunk mindenkit, élvezzétek a nyarat, most itt is dögmeleg van, úgyhogy nem fázunk!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
2011. július 4., hétfő
hazaértünk szerencsésen
Sziasztok!
Csak gondoltam megosztjuk mindenkivel, hogy szerencsésen visszaértünk Kanadába, holnaptól (azaz mától) indul a suli és a többi őrültködés. Most csak ennyi ez a kis bejegyzés, mert hajnali két óra van már, és reggel kelni kell. Szerencsére nem túl korán, de azért mégiscsak ideje ágyba bújni. Sok puszi mindenkinek, remélem hamarosan ismét tudunk jelentkezni és nem kell várjatok sokat a következő bejegyzésre!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
Csak gondoltam megosztjuk mindenkivel, hogy szerencsésen visszaértünk Kanadába, holnaptól (azaz mától) indul a suli és a többi őrültködés. Most csak ennyi ez a kis bejegyzés, mert hajnali két óra van már, és reggel kelni kell. Szerencsére nem túl korán, de azért mégiscsak ideje ágyba bújni. Sok puszi mindenkinek, remélem hamarosan ismét tudunk jelentkezni és nem kell várjatok sokat a következő bejegyzésre!
Andi és Áron www.vdartphoto.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)